Mikor lesznek a 2024/2025-ös tanévben a kompetenciamérések?
Évfolyamonként mutatjuk az első olyan kompetenciamérések időpontjait, amelyeknek már feltehetően tétje is lesz.
Évfolyamonként mutatjuk az első olyan kompetenciamérések időpontjait, amelyeknek már feltehetően tétje is lesz.
Már távolinak tűnik az online oktatás, de a diákok minden évfolyamon rosszabbul teljesítettek matekból is a 2023-as kompetenciaméréseken, sikerült alulmúlni még az előző évi, amúgy sem túl izmos eredményt is.
Mutatjuk, hogy vidéken melyik gimnáziumok teljesítettek a legjobban matekból hatodikban.
Minden évfolyamon, minden mérési területen rontottak a diákok a 2023-as kompetenciaméréseken. Míg azonban Budapesten és Nyugat-Magyarországon jellemzően jobb eredmények születtek, addig az észak-magyarországi vármegyékben élő gyerekek eredményei jóval elmaradnak az átlagtól.
Mutatjuk, hogy Budapesten melyik gimnáziumok teljesítettek a legjobban matekból hatodikban.
Minden tantárgyból, minden évfolyamon rontottak a diákok az előző év felméréseihez képest.
A korábbiakhoz képest is jelentősen csökkentek a magyar tanulók pontszámai a legújabb kompetenciamérésben. Komoly veszélyt jelent a funkcionális analfabétizmus terjedése, amely nem csak az emberek magánéletére lehet hatással, de a gazdaságban is komoly károkat eredményezhet.
Július 26-án kiderült, hogy kiket vettek fel egyetemre, ugyanis kihirdették a ponthatárokat, közben pedig a 2023/24-es tanév rendjéről szóló tervezet is megjelent. Jelentősen csökkentek a magyar tanulók eredményei a kompetenciamérésen, emiatt nézeteltérés alakult ki a Miniszterelnökség és a civilszervezetek között. Mutatjuk, mik voltak a hét legfontosabb történései.
Közzétette a 2022-es kompetenciamérés eredményeit az Oktatási Hivatal. Ez volt az első olyan mérés, amelyet digitálisan bonyolítottak le az iskolák. Az értékelő szerint vegyes eredmények születtek: javulás és romlás is egyaránt megfigyelhető, feltételezhetően az átállás és az online oktatás miatt. Most a természettudományi eredményeket mutatjuk meg.
Közzétette a 2022-es kompetenciamérés eredményeit az Oktatási Hivatal. Ez volt az első olyan mérés, amelyet digitálisan bonyolítottak le az iskolák, néhol meg is gyűlt vele a bajuk. Az értékelő szerint vegyes eredmények születtek: javulás és romlás is egyaránt megfigyelhető, feltételezhetően az átállás és az online oktatás miatt. Ebben a cikkünkben a matematika és szövegértés területek eredményeire koncentrálunk.
Közzétette a 2022-es kompetenciamérés eredményeit az Oktatási Hivatal. Az értékelő szerint az első digitális mérésen vegyes eredmények születtek, stagnálás, javulás és romlás is megfigyelhető bizonyos korcsoportok esetében, feltételezhetően a korábbi járványhelyzet és online oktatás miatt.
Az Oktatási Hivatal idén is összegyűjtötte, melyek azok az iskolák, ahol a kompetenciamérések alapján a tizedikesek jobb eredményeket értek el, mint az a szociális helyzetük alapján várható volna.
Mindenki arra számított, hogy a koronavírus-járvány és a hónapokig tartó otthoni tanulás miatt sokkal rosszabb eredményt érnek majd el a hatodikos, a nyolcadikos és a tizedikes diákok a kompetenciamérésen, ám - nagy meglepetésre – a pontszámok nem térnek el az előző évekétől.
A minisztérium szerint a frissen felvett diákok már alapból jobb osztályzatokkal érkeztek az iskolákba, a mérési eredményük pedig matekból sokkal jobb a korábbi évfolyamokénál.
Majdnem 300 ezer diák tölt ki ma délelőtt egy matematika- és egy szövegértési tesztet, egy év „kényszerszünet” után ugyanis újra megtartják az országos kompetenciamérést. A felmérés évről évre komoly problémákra hívja fel a figyelmet. Például arra, hogy a tizedikes szakközépiskolások szövegértési képessége és matematikai eszköztudása a hatodikos általános iskolásokét sem éri el.
Már a tizedikes korban kitöltött kompetenciamérés eredménye meghatározhatja a későbbi, már pályakezdőként történő elhelyezkedés sikerességét. Kutatók igazolták, a matematika és a szövegértés is erősen befolyásolja az egyes munkaerőpiaci kimeneteket.
Magyarország első alkalommal vett részt a Nemzetközi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Programban (PIAAC), amelyben 39 országban 245 ezer ember szövegértési, számolási és problémamegoldó készségét mérték fel. A magyar 16-65 évesek a szövegértés és problémamegoldás területén az OECD-átlagnál rosszabbul, a számolási készségek tekintetében viszont jobban teljesítettek.
Nem változott a hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diákok matematikai és szövegértési készsége az előző évekhez képest - derül ki a 2018-as kompetenciamérés eredményiből. A szakközépiskolások eredményei viszont továbbra is tragikusak.
„6. osztályos szinten lévő 10. osztályosok, miniszterelnök úr? Az oktatási rendszerből tízezrével kieső, 18 éven aluli fiatalok, akik érettségi és szakma nélkül hullanak bele a közmunkába, a nyomorba, a bűnözésbe?” - többek között ilyen kérdéseket tesz fel a Tanítanék Mozgalom abban a levélben, amelyet Orbán Viktornak címeztek.
Hiába szabta át a kormány a tanterveket, változtatott az óraszámokon és alakította át a szakképzést, nem javult a hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diákok matematikai és szövegértési készsége - igaz, nem is romlott. A szakközépiskolások átlageredménye viszont siralmas: a szakmát tanuló tizedikes diákok a hatodikos általános iskolások szintjét sem érik el matematikából és szövegértésből.